Joly Joker

Pár napja ismét hazánkba látogatott a szőlő - és bortermelés chi-kung mestere, a biodinamika őslogikájának újrafelfedezője, Nicolas Joly. A magával ragadó személyiségű, munkájáról és filozófiájáról szenvedélyesen beszélő szórakozott professzorral a Terroir Clubban találkoztunk.

Joly egy ritka, 7 hektáros AOC (Appellation d'origine controlée) birtok, a Vignoble de la Coulée De Serrant boldog tulajdonosa. A szőlőlültetvényén 1980-tól fokozatosan vezette be a biodinamikus módszereket. Mit is jelent ez pontosan? No szintetikus kemikália, no gyomirtószer, tehéncsorda termeli a szőlőkben felhasznált komposztot... és még sok más észveszejtő dolog. Ugyanakkor boldogan mutat fityiszt az üzleti racionalitásnak, hektáronként mindösszesen 30 hl bort készít. Minderről könyvet is írt, amit csak műkedvelőknek ajánlok.

A magát nem "winemakernek", hanem "nature assistantnak" tituláló francia jóember arra gyúr már jó ideje, hogy boraiban megjelenítse az agyagos talaj és a Loire parti mikroklíma jellegzetességeit, a terroirból deriválható aromák eredetiségét. A szőlővel annyit foglalkoznak, hogy a pincében már alig akad dolog. Lássuk az eredményt.

Les Vieux Clos 2005 - Appelation Savenniéres Controllée
Hazai-mezei borokon nevelkedett jó magamnak meghökkentő ez a bor. Tökéletes, tükrös tisztaság, illatban semmi gyümölcs, de ami még furább... ízben sem. Ez kérem szépen egy ásványlé, 100% mineralitás. Legalább egy órán keresztül barátkoztunk, kicsit mintha közelebb kerültünk volna egymáshoz, de rá kellett jönnöm: borban még mindig az easy listeningnél és a pop zenénél járok, a Jolyéhoz hasonló szimfóniák élvezetéhez még nem vagyok elég vájtfülű... van még időm, hiszen ezek a borok akár bontott állapotban is sokáig eltarthatóak, sőt ahogy vettem észre, határozottan jót tesz nekik a levegő. Később nagyon halványan kezdtem kapisgálni a lényeget, és rájöttem, hogy a teljes megértéshez el kell mennem a Loire völgyébe...

Hadd zárjam mindezt azzal, amit Joly mondott: Life is rhythm... tegyük hozzá hallgatólagosan ... and rhythm is life.

Nicolas Joly-ról bővebben itt.

A Terroir Clubról pedig itt.

Bolygó hollandi

Történt pár hete, hogy két napig hosztoltam a fővárosban egy hollandust, aki bort kóstolni jött hozzánk. Ez főleg abban merült ki, hogy valahol egy asztalnál ültünk és ettünk-ittunk, de főleg az utóbbi, de annak is inkább az imitálása: kóstoltunk. Kb. 80 bort kétszer fél nap alatt. A sok-sok borvidékünkről származó, szó szerint sokszínű és - valljuk be - hullámzó minőségű szortiment végére jutva az alábbiakról emlékeztünk meg:

• Etyeki Kúria Királyleányka 2006
• Hilltop Irsai Olivér 2006
• Pannonhalmi Apátság Rajnai Rizling 2006
• Bussay Pinot Gris 2005
• Légli Landord 2005
• Malatinszky Chardonnay 2005

• Weninger Spern Steiner Kékfrankos 2004
• Demeter Egri Bikavér 2002
• Takler Szekszárdi Bikavér 2004 Reserve
• Konyári Loliense 2005
• Vylyan Montenouvo Cuvée 2005
• Bock Cuvée 2000

• Chateau Dereszla Furmint 2003 Késői Szüret
• Árvay 6 puttonyos Aszú 2000

Plusz az asztalra penderítettünk egy Louis Francois Extra Brut pezsgőt (by Törley), amely nemcsak méthode traditionnelle (hagyományos technológiával készült) tétel, hanem évjáratos is (2003).

Fentiek elsősorban holland vendégünk preferencialistája, amit én még azért szerény tudásom szerint kiegészítenék:

• Kreinbacher Öregtőkék Bora 2004 (szép somlai mineralitás, de talán túl sok a fa)
• Dúzsi Rosé 2006 (all timer, de picit mintha kopott volna a minősége, hiába... nagy igény - nagy volumen)
• Vesztergombi Kékfrankos Reserve 2003 (egy kicsit ugyan hazabeszélek, de szerintem felveszi a versenyt a Spern Steinerrel, kicsit még fiatalos, érdemes elfektetni :-)
• Heimann Cervaes 2004 (sokadik találkozásunk alkalmával is izgalmas)
  
• Soproni Zweigelt 2004 (Gangl vagy Vincellér, ha ki kell ejteni, akkor inkább az utóbbi...)
• Patrícius 5 puttonyos Tokaji Aszú 2000 (hibátlan modern stílusú édesség)

Végül mindenképpen meg kell említeni az éjszakába hajló vacsorázás közben kóstolt borok közül néhányat:

• Hilltop Chardonnay 2004 (nagy bor a nagy cégtől)
  
• Takler Noir Gold 2004 (egy másik kékfrankos a dobogóról)
• St. Andrea Merengő 2003 (a Gundelnek is az utolsó palackja volt, mély megtiszteltetés, hogy odaszánták nekünk)

Volt mit tanulni.

Az operaház fantomja

No hát, Laci barátommal akkora magyarborfanok vagyunk, hogy külföldre is követjük a kedvenceket és a kevésbé kedvenceket is. Sajnos ezek egyelőre elválaszthatatlan módon kéz a kézben járnak össze nem illő, furcsa párost alkotva. Önszorgalmunk célállomása ezúttal a londoni magyar borkóstoló volt, amely Covent Gardenben, az elegáns Royal Opera épületében került megrendezésre nők napján az AMC jóvoltából és pénztárcájából.

Késő délelőttől késő délutánig mórikáztunk az egybegyültekkel főleg arról, hogy mit is kellene tenni, hogy jobb legyen nekünk, magyaroknak és borainknak itthon és külföldön. Jobb lenne egy kicsit szebben, egységesebben és "közösebben" megjelennünk, mert ez így nem jó senkinek... Végül felismervén a záróra közeledtét, szebb borainkban kerestünk hirtelen vigaszt.

Néhány emlékezetes tétel távirati stílusban:

• Weninger Spern Steiner Kékfrankos 2004: hijnye no, ilyen szép kékfrankost ritkán iszik az ember, szinte érezni benne a ökológikus-biodimakus hozzáállást.

• Gál Tibor Titi Pinot Selection 2004: igen szépre sikeredett válogatás Gál Juniortól, most még valahogy a pincéjükből fakadó enyhe kellerton is jól állt neki, nemcsak Titinek, de a bornak is nagy jövőt jósolnék, ha bírnék ilyen képességekkel.

• Malatinszky Cabernet Franc 2003: kezeljük helyén a dolgokat, ez a tétel kiemelkedő bizonyítéka annak, hogy a Cabernet Franc milyen szépen viseli magát Villányban.

• Árvay Indián Nyár Furmint 2002: a 2003-as Istenhegyi levett a lábamról, az Indián Nyár is szép és érdekes tétel, de picit már érződik rajta a tél és az elmúlás vagy valami más. Átvillant az agyamon: A producer tudja-é, hogy bora ki van állítva itten?

• Gere Solus Merlot 2002: hundert prozent Merlot Villányból, hatalmas bor. Csúcsmerlot magamfajta átlagemberek számára elérhetetlen áron :-(
  

• Vincze Béla Cabernet Franc 2000: nekem igen tetsző Franc, a fajta tipikus jegyeivel, koncentrált és korához képest jó forma.

• Vili Papa 2000: hibátlan bordói blend Thumerertől. A végtelenségig komplex, koncentrált, gyönyörű egyensúly és kerekség.
  

• Andrássy Pincészet Aszú Esszencia 2000: 193g/liter cukor és 13-as sav izgalmas döntetlen játéka, számomra gyönyörű happy ending...

A kóstoló után - tudván hogy az emberi szervezet egészségének egyik legfontosabb kritériuma a megfelelő sav-bázis egyensúly - komoly kocsmatúrába kezdtünk és megkóstoltuk az összes útunkba kerülő ale-t, lager-t és stout-ot. Végül szombat éjszaka vergődtünk vissza kis hazánkba. Májusban visszamegyünk.