Zimek frei

Mit tegyen az ember fia, ha besokallt a fesztiválturizmustól, sok neki a 35 celsius és mindez vasárnap délutánra esik? Marci barátunk szerint ilyenkor kell pálinkafőzdét látogatni és szolidan kultúrálódni. Hallgatólagosan egyetértettünk.

Így történt, hogy a minap kis csapatunk meglátogatta Roland Zimek pálinkafőzdéjét. A Zamárditól gázfröccsnyi távolságra található főzde egy szerény, Rizsa szerint "sztálin barokk" stílusú épületben bújik meg, ahol már nem lehet érzékelni a Balaton Sound 120 decibeljét, viszont főzött gyümölcsök illatkavalkádja uralja a levegőt. Érkezésünkkor rögtön megkapjuk Árpit kul-túravezetőnek, aki Zimek mester jobb és balkeze egyszerre, amolyan termelés-irányitó, aki termel és irányít is egyszerre. Találkozunk Zimek úrral és kedves feleségével is, akik ránézésre igencsak különböznek. Nemcsak súlyban, de temperamentumban is. Míg a mester amolyan pókerarcú, Csendes Bob típusú fazon, addig az asszonyka mosolyog, beszéli a magyart és menetrendszerűen ugrál körülöttünk a szódavizekkel. Aztán ott van a gyerek. Még nincs két éves, a bőrkanapé mellett pillantjuk meg a félszobában, Tornyos Lepárló névre hallgat. Jól ápolt, tiszta benyomást kelt, apuhoz hasonlóan méretes pocakkal bír, amelybe 150 litykó cefre is belefér. Már jön is a derék Árpi, aki TV shopos, begyakorolt stílusban bemutatja Lepárlót.

Tornyos Lepárlóval kapcsolatban ezt írja az fn.hu: Itthon jórészt úgynevezett kisüstön főzik az italt, míg Nyugat-Európában jobbára tornyos lepárló rendszereken futtatják át. Előbbi zamatosabb, viszont az utóbbi módon készült italnak intenzívebb az illata.

Szóval ámulunk és bámulunk, deflegmátor, aromat, előpárlat, utópárlat, aztán máris egy asztalnál találjuk magunkat. Képmutatásból a kisebbik kóstolósort választjuk. Még nem kóstoltunk semmit, de máris kellemes a hangulat. A háttérben Zimek mester a bőrkanapéján csücsül és Lepárlóval a Tour de France-t nézi, Árpi pedig folytatja a kimerítő bemutatót.

A szépséges illatú pálinkák kóstolása közben Árpi is lelazul, pedig ő nem iszik, legalábbis pálinkát nem. Árpi, a pálinkák büszke tudója édes Martinit iszik, no és félédes vörösbort. Minden tiszteletünk az övé, de ezt bizony nehezen nyeljük le, sőt el sem hisszük, inkább Zimekék zseniális találmányára, a pálinka spray-re koncentrálunk. Ilyen-olyan sültekre, desszertekre ajánlják. Vagány. Árpi demonstrál, és közénk fúj egy 55 alkoholfokos szilvapálinkát. Rögtön elfelejtjük az édes martinit, és újabb csodákért esedezünk. Jön is a málna, a kömény, a csipkebogyó, meg a barack, meg ez meg az. Talán elfogult vagyok a bor és szőlő iránt, de maradandó nyomokat hagyott bennem az Irsai olivér szőlőpálinka (nem törköly!) és a Cabernet franc törkölypálinka. A Zimek pálinkák illatban szépek, intenzívek és könnyen felismerhető az alapanyag, nem karcolnak, az alkohol nem tolakodó, azonban a zamatok néhány esetben nem érnek fel az illattal. Azt hiszem mindez a technológiából is következik (lásd kisüsti vs. tornyos lepárló).

Beszélünk örökbefogadható gyümölcsfákról, jövedéki adóról, nehézségekről, VPOP-ról, majd lassan végére érünk lehetőségeinknek, már ami minket illet. A termékpaletta kb. 20 százalékával sikerül megismerkednünk, az i-re Árpi teszi fel a pontot egy 60 fokos sajmeggy pálinkával, ami után nincsen nekem vágyam semmi...

Hazafele arról beszélgetünk, hogy ha már a Beastie Boys veszi a fáradtságot, és lejön a Balatonra Brooklynból, akkor nekünk is illik tiszteletünket tennünk a fesztivál utolsó napján. Így is lett, de ez már egy másik történet. Hadd búcsúzzak Zimekék jelmondatával: "Az élet túl rövid ahhoz, hogy rossz pálinkát igyunk!" Kicsi módosítással szerintem ez így is igaz: Az élet túl hosszú ahhoz, hogy rossz pálinkát igyunk!"

Zimekékről többet itt találsz. A 18 és 29 év közötti fiatalok pálinkafogyasztási szokásairól, pálinkával kapcsolatos ismereteiről és véleményéről készített friss és érdekfeszítő felmérésről pedig itt olvashatsz.

Tomnak köszönet a fotókért és a címért.